Gondolatok ,élmények minden ami Technikai Sport

Mi tagadás, furcsa kettős érzés volt bennem a Monte Carlo Rali közvetitését nézve. Egyrészt a pályák a szokásos formájukat hozták, sikerült még az öreg rutinos rókakat is meglepni. Másrészt két dolog nagyon hiányzott : a szokásos csütörtök esti( a mezőny végének már éjszakai) kezdés, na és persze a szurkolók. Mindkettőért a pandémiás helyzet okolható. De legalább volt verseny és ha csak az elmúlt év viszontagságait nézzük, igaz a Montét tavaly még nem érintette a COVID-mizéria, már ennek is örülnünk kell. És azért elég jó kis verseny volt. 

Az már a téli tesztekből kiderült, hogy a Toyota hatalmas energiát fektet az idei évbe(is). Különös képpen igaz ez Sebastian Ogierre, aki már tavaly vissza szeretett volna vonulni, ám a csonka szezon miatt úgy döntött még egy évet megy és reményei (reményeink) szerint egy teljesértékű évad végén vonul vissza. Hogy győztesként vagy sem, az majd kiderül, ám az biztos, hogy megkezdődött Ogier és navigátora Julien Ingrassia utolsó nagy rohama. Most már semmi sem számit, semmi nem múlik rajta, nincs teher, csak nyomni kell neki. Bár Ogier annyit azért finomitott kijelentésén, hogy ez az utolsó teljes szezonja, pár versenyt még a visszavonulás után is fog futni. 

Eléggé felkorbácsolta a szurkolók indulatait, az a bejelentés amit a Hyundai azon belül is Thierry Neuville tett. Aki sok-sok év közös versenyzés után szakitott navigátorával(rossz nyelvek szerint a csapat nyomására?!) és Nicolas Gilsoul helyett Martijn Wydaeghe-nek szavazazott bizalmat. Aki azért szintén nem egy rutintalan navigátor, hisz diktált már például Craig Breenek is. 

Utolsó pillanatban,de össze állt a Ford büdzséje is, igaz ez csak úgy volt lehetséges, hogy két úgymond fizetős( de véleményem szerint koránt sem tehetségtelen) párost ültet az autóiba. Sajnos azonban a számukra létező legrosszabb forgatókönyv szerint indult a verseny.

Sok mindent, vártunk csak épp szakadó esőt nem. Pedig igy rajtolt az idei Monte. Talán ennek is lett áldozata Teemu Suninen és Mikko Markkula és egy hatalmast estek ezzel rögtön kiütve magukat(és a csapatot is) a lehetséges pontoktól. A videót az "Ezt nézd meg" rovatba be is linkelem az esetről. Nem tett ez jót sem a csapatnak sem a Suninennek. Pedig nem ügyetelen srác, és mentségére legyen mondva a tavaly majdnem világbajnok Elfyn Evans és csak hajszál hiján nem dobta el a Yaris WRC-t ugyanabban a kanyarban. 

És most egy pillanatra vegyük le a szemünket a nagy csapatokról. Hazánk szineit képviselte ugyanis a László Zoltán-Berendi Dávid páros.  Ezúttal nem a Fiesta Protot terelgette Zoli, amivel itthon szoktuk látni , hanem a Rally4-es Fiestával neveztek. Szép haladtak, a népes kategóriában sokszor az első tizbe is befértek, ami egy Montén nem kis eredmény. Sajnos egy technikai hiba miatti szuperralis visszaállás és egy defekt elvette a jó eredmény lehetőségét. Azonban a Montét már befejezni is nagy eredmény, igy csak gratuláció illetheti őket! 

Volt akinek egy fajta jutalomjáték volt a Monte. Esteban Ocon a Renault F1-es pilótája ugyanis előfutóként egy új Alpine A110S-el nyitotta a pályákat és mi tagadás szemlátomást élvezte. Egyébként is ez az újra gondolt, de régi vonalakat is magán viselő autó gyönyörű. Amit túl sok mostani új autóra nem mondhatunk el. 

Ami magát a versenyt illeti: A Toyota bizony elég magasra tette a lécet a többieknek, az év többi részére is. Eleinte Elfyn Evans vezette a versenyt, ahogy azoban sejteni lehetett Ogier nem fogja ezt hagyni. Még annak ellenére is, hogy defektet kapott, megpörgött , mondhatni sima győzelmet aratott. Evans ls Ogier mögött saját csapattársuk Kalle Rovanpera vivott a Hyundaiosokkal, akik szemlátomást nem birtak a Toyotákkal. Ezt nyilatkozta maga a a csapatfőnök Andrea Adamo is, akit azért is szeretünk(vagy nem, nekem szimpatikus) mert köntörfalazás nélkül kimondja véleményét. Akárhogy is, de Ogier gyakorlatilag sima győzelmet hozva, még a powerstage plusz pontjait is behúzta. Ennél jobban nem is indulhatna számára ez az utolsó nagy roham. Evans és Martin örülhettek a második helynek még a Hyundai azért egy dobogót hazavihetett Neuvillék jóvoltából. Rovanpera lett a negyedik, a "nagy öreg" Dani Sordo és Carlos Barrio az ötödik. A hatodik helyet az egyre jobban autózó és fejlődő Takamoto Katsuta szerezte meg Evans korábbi navigátorával Daniel Barrittal. Parádés hetedik helyet ért el Andreas Mikkelsen, aki ezúttal nem a Topp Cars hanem a TOKSport Skoda Fabiájával, több WRC-t is maga mögé utasitott ami több mint elismerésre méltó. Az egyetlen talpon maradt Ford WRC-vel Greensmith és Edmondson érkeztek a nyolcadik helyre, több hibát is elkövetve. Sokat vártak a Hyundai ifjú tehetségétől Pierre Loubetől is, aki talán kissé túl is izgulta a versenyt és sok hibát vétett ezért igazából még nem derült ki mit is tud. Úgy néz ki a Hyundai fiataljai el voltak átkozva ezen a versenyen mert a tavaly Nyiregyházán is látott Oliver Solberg, aki ugyan nem WRC-vel hanem egy i20R5-el autózott az utolsó gyorson kicsúszott és mivel nézők nem voltak nem volt aki kisegitse szorult helyzetéből. Hatalmas bosszúság az egyszer biztos.

Pár érdekes eredményt is találunk a listán. Ilyen például a korábbi osztrák bajnok Hermann Neubauer és Bernard Ettel,akiket tavaly a Mikulás ralin is láthattunk, negyedik helye a Forddal a WRC3-ban. Úgy néz ki a Janner Ralihoz hasonló körülmények között igazán jól érezték magukat életük legjobb nemzetközi eredményét produkálva ezzel. A korábban még a Peugeot gyári szineiben 206 és 307 WRC-vel is autózó Cedric Robert bepattant egy A110 Alpine RGT-be és bizony kategóriájában egy harmadik helyet tudott elcsipni. Korábban a Mecsek Rallykon a Historic EB mezőnyit szinesitette Enrico Brazzoli egy Porschéval, azonban pár éve szakitott a Historicos szerepléssel és ezúttal egy Fabia R5-el az abszolút 43. helyet hozta el. A versenynek célját egyéb iránt 62 páros látta meg. 

A rali világbajnokság februárban az Arctic Ralival folytatódik Finnországban,amit mintegy amolyan fő próba keretében már megrendeztek idén, kizárólag a finn bajnokság számára.