Sejtettem, sőt biztos voltam benne, hogy az idei Miskolc rally kínkeserves lesz. Noha ezúttal a mezőnyre nem lehetett ismét panaszkodni, Turánék Ford WRC-t újítottak be, Spici is visszatért. Szerencsére éjszaka nem kellett megjárjuk a Bükköt, csak vasárnapra kellettünk videózni. A hiba bennem volt. Helyesebben szólva a bölcsesség fogam, ami pár nappal a verseny előtt kezdett el órási kínokat okozni. Nem akarok nagy szavakat használni, álljanak itt a tények négy nap alatt hat óra alvást sikerült összehozzak.
A verseny előtti szombat természetesen vásárlással telt, délutánra haza is értem Mohácsról. A Forma-1 időmérő után már tapadtam is a monitor elé. Kezdődött a prológ élőben az interneten. Azaz csak kezdődött volna, hiszen a közvetítés helyén egy üres "fekete lyuk" tátongott. Gyorsan elkezdtem reklamálni( bocs RD Blogosok ha az agyatokra mentem :) ) , szerencsére az illetékesek hamar megoldották a gondot. De nem elég hamar. Az élmezőnyről sikerült lemaradnom. Amikor végre valahára bekapcsolódhattam virtuálisan a prológba, addigra már Bíró Petiék köröztek az Evo kilenccel.
Szombat estére nem terveztem alvást. Értelme sem lett volna, hiszen éjjel tizenegy óra után vettük utunkat Miskolc felé. Így az este további részében folytattam a rally rádió hallgatását. Amiből kiderült hogy Turán és Kazár között órási meccs zajlik a pályákon. Szuper! Dörzsöltem a tenyerem és vártam, hogy menjünk. Természetesen a kínzó fogfájás nem szünetelt, de kit érdekel ha "buli van".
A kocsiban aztán pokolian éreztem magam. No persze nem a hangulat miatt. Díszes kis brigádunk, a kormánybűvész Gyopárosi Norbi, a fanatikus Kozma Roli, a hangulatfelelős Sáfrány Bazsi, és a Lepoldsportvideó stábjától érkező, szintén igazi rally őrült Kugelmann Erik volt a garancia az unalommentes éjszakára. Igen ám de a gyógyszer amit bevettem a fogfájásomra, kifejezetten tiltotta az autóba ülést. Volt is hányinger meg fejfájás meg amit akartok, persze én próbáltam leplezni. Rallyra nem való a nyavajgás.
A tervezettnél kicsit később, öt óra felé értünk hajnalban a királdi kör gyorsra. Útközben persze néztük a híreket és szomorúan hallottuk, hogy Bútor Robi és Turán is kihullott. A mezőny egy részével találkoztunk etapon, nem irigyeltem a fiúkat. Estétől-hajnalig nyomták az ipart.
Pazar kis kanyart kaptam. A legegyszerűbb ha magyarázkodás helyett annyit mondok, DuEnnal álltunk egy helyen. Csak épp megint nem hagytak dolgozni. Egy sportbíró ugyanis úgy gondolta nem vagyok jó helyen, és álljak inkább a biztonságos részre. Szallagkorlát mögül inkább a füves placcra-féktávval szemben. Okos volt a jóbarát, de az én életemmel máskor inkább nem szórakozzon sem ő sem egyik kollégája sem.Mert most majdnem baj lett. Az eső elkezdett esni. Ez még nem baj, nem vagyunk cukorból. Viszont az RTE mezőnye slicckel tolongott a rajtban. Etap? Felejtsd el. Sajnos Vincze Ferkóék felúsztak és a Mitsu egyenesen felénk vette az irányt. Megmondom őszintén én futottam.....az életemért. De voltunk még páran, akiket a sportbíró úr a "biztonsági zónába" állított.
Amúgy az RTE mezőny hozta a formáját. Látványból nem volt hiány, főleg így. Sajnos Otixék, pont előttem álltak ki, miután még korábban beestek, Dorkóéknak pedig a gáz akadt fent a BMW-n. Mindeközben nekem a fejem majd szétszakad a fogfájástól.
De nincs megállás. Jöhetett az RTE második kör. A nap is kisütött. Szuper! Gyorsan leküldtem egy "óccsó" energy drinket és had szaladjon. Márta Jana előfutóként meg is tette a magáét, ami a hangulat csinálást illeti. Szépen körbe forgatta a mérges hangú fehér Ladát a nézők örömére. Különösebb események nélkül (ami nem azt jelenti, hogy nem volt keresztbe autózás) telt a gyors, egész addig még Vizelli Karcsiék meg nem érkeztek. Szegények alaposan ripityára törték a VFTS-t. Videón majd látni fogjátok mi történt. Legyen elég annyi a Lada kapott egy óriási medvepuszit a korláttól.
Szép autózások ,szép idő tiszta mennyország. De nem tartott sokáig az örömem. Fogytán volt a kazettán a szallag. Semmi gond, berakunk másikat. De hol a kamera táska? B...meg bezártam a Norbi autójába. Sebaj itt parkol mellettem a füves placcon de Norbinál van a kulcs. Gyors telefon. Hol vagy? Tőlem 1 km-re. Akkor jövök a kulcsért. Futás Norbihoz, futás a kocsihoz. Kár volt sietni. Az eső ismét leesett, ezúttal már az RTE-t etapra vették. Sebaj így legalább elő törhetett belőlem az "állat" és csápolhattam a fiúknak. Gyerekek, a borsodi nézők tényleg eszméletnek. Jöttek a VFTS-es pilóták, letérdeltek eléjük, tapsoltak. A fiúk pedig forgással háláltak meg a szurkolást. A bulinak a rendezők vetettek véget, akik alternatív útvonalon vezették le a mezőnyt. Sebaj várunk egy kicsit és jön az ORB.
Sokat nem is kellett várakozni, addig elücsörögtem a kocsiban. Nem volt rossz na. Itt már persze az íven autózás dominált, nem a látványoskodás. De azért voltak érdekes jelenetek. Matók Ádám helyében nem lettem volna. Szuper rallyzás(előző nap kiesett de büntetés terhe mellett folytathatta) miatt eléggé hátul rajtolt. Így sikerült is utolérje az előtte rajtoló Lada VFTS-t. Örültem, hogy végre pályán volt Turi Tomi. 1999 óta először ült elsőkerék hajtású kocsiban, és hát osztotta a népet rendesen. Közben a pálya szélén összefutottam Tobak Zolival és Matók Ákossal, Ádám apukájával, akiktől megtudtam néhány érdekes dolgot gumiválasztás, vezetés ilyen ügyben. Hátha még később hasznát veszem.
Az ORB első körének végén, már érkeztek a viharfelhők. Tudtam, hogy ebből nagy baj lesz. Jött és kérem olyan jégeső, hogy erre nem tudok jobb jelzőt mint hogy K.....VA NAGY! , de komolyan. Ennyi jeget én még nem láttam. Szegény Honda kocsi kapott is, hiába próbáltam takargatni esőkabáttal, azt szó szerint kicsipkézte az eső. Gyakorlatilag az esőre való cuccom megsemmisült. Na így videózz második kört.
Próbáltam menteni a menthetőt. De a Historicot képtelen voltam felvenni. Se esernyő sem semmi. Az oldaladon nagy akksi, kezedben egy kamera. Sem magam sem a technikát sem magamat nem akartam tönkretenni. Ültem a felhőszakadásban, a fejem majd szétment és tehetetlenül néztem magam elé. Legszívesebben sírtam volna de utoljára tíz éve sikerült ez.
Szerencsére rajtam volt a szerencse sapkám. Tudni kell róla, hogy ez egy olyan sapka ami valóban szerencsét hoz. Nem tudom, hogy csinálja, nem is érdekel. De működik. Működött már számtalanszor és most is. Egyszer csak csitult az eső, annyira hogy kimenjek videózni. Persze így is megáztam, ez abszolút nem is érdekelt. A kamera viszont bírta. Sikerült is szinte a teljes ORB mezőnyt felvenni. Rengetegen kaptak defektet, ami a pálya minőségének is köszönhető volt. Bujdos Miki, Kovács Antiék és sokan mások szenvedtek ez miatt. Sajnos az utolsó négy autóra megint olyan égszakadás jött, hogy vissza kellett bújnom a kocsiba. Szégyeltem magam és egy utolsó bal...nak éreztem magam.
És akkor még jött a hazaút. Na hát botrányosan kezdődött. Megint gyógyszer megint hányinger, megint hasogató fogfájás. De valahogy hazaértünk.
Azonban a kocsiban kaphatott egy olyan ütést a fogam amit már nem bírt így tegnap be is fáradtam a dokihoz. Mintha Lada kaszni lettem volna. Fúrás,faragás kalapálás.
Most itt ülök kedd délben igaz a kávét még csak szívószállal tudom inni(nem röhögni), aludtam 13 órát de ez egy bölcsességfog kioperálás után azt mondják normális. Igyekszem gyorsan összekapni magam mert jövő hónap közepén Salgó rally ahol majd találkozunk. Ja. meg előtte szponzortalálkozunk is ha sikerül.
Ennyi lettem volna, ami Miskolcot illeti Köszönöm a lehetőséget a Premier Video Stúdiónak!
Búcsúzásként pedig annyit: Egészség legyen, a többit megvesszük!
